Színes diaképeket ebben a témában itt találhatsz:
http://labibbia.hupont.hu/24/feltamadas#ixzz43og4B6T2
HÚSVÉT 4.VASÁRNAPJA
jó Pásztor vasárnapja
LETÖLTÉS ÉS MEGOLDÁS:
https://photos.app.goo.gl/NZEtyvJnjYEWVQzaA
https://photos.app.goo.gl/ZhK7CGfoRtKKwgT49
Húsvét 4. vasárnapja
A ApCsel 2,14.36-41 1Pt 2,20-25 Jn 10,1-10
B ApCsel 4,8-12 1Jn 3,1-2 Jn 10,11-18
C ApCsel 13,14.43-52 Jel 7,9.14-17 Jn 10,27-30
PLAKÁT:OLVASMÁNYRA ApCsel 13,14.43-52:
ZSOLTÁR:
ÖTLET:
ELVESZETT MONDATOK:
ELVESZETT TANÍTVÁNYOK:
LITURGIA:
ApCsel 13,14.43-52 OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből Abban az időben Pál és Barnabás Pergén keresztül eljutott a pizidiai Antiochiába. Itt egy szombaton bementek a zsinagógába, és leültek. Amikor a gyülekezet szétoszlott, a zsidók és az istenfélő jövevények közül sokan Pál és Barnabás nyomába szegődtek. Ezeket arra biztatták, hogy tartsanak ki az Isten kegyelmében. A következő szombaton csaknem az egész város összegyűlt, hogy hallja az Isten szavát. Amikor a zsidók meglátták a nagy tömeget, irigység fogta el őket, s rágalmakat szórva próbálták Pál szavait meghazudtolni. De Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik: „Először nektek kellett hirdetnünk az Isten szavát. De mert visszautasítottátok és méltatlannak ítéltétek magatokat az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: »A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig.«” Amikor a pogányok ezt meghallották, örültek, magasztalták az Isten szavát, és hittek is mind, akik az örök életre voltak rendelve. Elterjedt az Úr szava az egész környéken. A zsidók azonban felbujtatták az előkelő vallásos asszonyokat meg a város tekintélyesebb férfiait, és üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, elűzték őket a vidékről. Ők – bizonyságul ellenük – lerázták lábukról a port, és Ikóniumba mentek. A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek. Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 99,2.3.5 1. tónus.
Válasz: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája. 3c. vers.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal! Járuljatok színe elé, * vidám énekszóval.
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket. Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
E: Valóban jó az Úr, † irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
Jel 7,9.14b-17 SZENTLECKE a Jelenések könyvéből Én, János, akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal. Ekkor a vének közül az egyik megszólított, és azt mondta: „Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében. Ezért állnak Isten trónja előtt, s éjjel-nappal szolgálnak neki a templomban. A trónon ülő oltalmat nyújt nekik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, a nap nem égeti őket, sem másfajta hőség. Mert a Bárány, aki a királyi trónon ül, legelteti és az élő vizek forrásához tereli őket. Isten pedig letöröl a szemükről minden könnyet.” Ez az Isten igéje.
ALLELUJA Alleluja. 8. szám. Jézus mondja: † „Én vagyok a jó Pásztor, * ismerem juhaimat, és juhaim ismernek engem.” Jn 10,14 – 8 G. tónus. Alleluja.
Jn 10,27-30 † EVANGÉLIUM Szent János könyvéből Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki nem ragadja ki őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyunk.” Ezek az evangélium igéi.